A nyelv az emberek közötti kommunikáció elsődleges eszköze. A különböző nyelvek azonban nagymértékben eltérhetnek és el is térnek egymástól az azt beszélő emberek kultúrájától, nemzetiségétől és történelmétől függően. Ennek eredményeképpen léteznek olyan szavak és kifejezések, amelyek nem fordíthatók le könnyen más nyelvekre, mivel egyedülálló módon kötődnek egy adott kultúrához, kontextushoz vagy életmódhoz. Ezeket szokták a fordítók és fordítóirodák „lefordíthatatlan” szavaknak nevezni.

Egy fordítóiroda repertoárjában számos különböző típusú feladat szerepel az egyszerű szövegfordítástól és tolmácsolástól az összetett, soknyelvű multimédiás projektekig. A fordítóirodákat általában pénzügyi, jogi, orvosi vagy műszaki fordításokkal keresik meg, ám akadnak más jellegű megbízások is, például marketingfordítások, kreatív fordítás vagy pályázatfordítás. Az ilyen szövegek esetében elsősorban a pontosságon, a leiterjakabok elkerülésén van a hangsúly, és kisebb jelentőséggel bír a szöveg stílusa. Inkább a szépirodalmi szövegek fordításánál fontos, hogy a stílust és a hangulatot is igyekezzen a fordító átültetni a célnyelvre. Ilyenkor pedig felmerülhet a kérdés, hogy a fordító módosíthat-e az eredeti szöveg stílusán, illetve hogy meddig terjed a fordítói szabadság.

Írói véna

Az irodalmi művek fordításával foglalkozó műfordítók amellett, hogy anyanyelvi szinten beszélik a forrásnyelvet és a célnyelvet, rendelkeznek egyéb készségekkel is. A műfordítás bizonyos esetekben, például versek vagy dalszövegek fordításakor, sokkal inkább egyfajta újraalkotás, semmint szöveghű magyarítás, a jó műfordító egyik ismérve tehát az úgynevezett „írói véna”. Nem véletlen, hogy a világirodalom legszebb költeményeit általában neves költők fordításában ismerhetjük. Egy vers esetében jóval fontosabb a szöveg hangulata és stílusa, mint például egy fénymásológép használati utasításánál, így a fordítónak is más szempontokat kell figyelembe vennie, ha azt akarja, hogy a lefordított mű ugyanolyan vagy hasonló hatást váltson ki az olvasóból, mint az eredeti szöveg.

Hol a határ?

A fordító számára elengedhetetlen némi fordítói szabadság, amit eleve biztosít számára a nyelv. A számtalan két- vagy többértelmű szó, illetve az olyan szinonimák, amelyek stílusbeli (autó, kocsi, verda vagy gépjármű), fokozatbeli (szép, gyönyörű, csodálatos, lélegzetelállító), vagy más téren rejtenek különbséget. A fordító döntésén múlik, hogy az adott szövegkörnyezetben azt a szót használja, amelyik szerinte a leginkább odaillik, és amelyiket a legjobban megérti a célközönsége. De mivel lehet még fokozni, tágítani a határt? A fordítás során nagyon fontos a kreativitás, mert ennek segítségével tudja gördülékenyebbé, élvezetesebbé tenni a szöveget. Ha pontosan azt fordítaná le, amit olvas, akkor sok esetben túl száraz lenne a szöveg. Ezért a kreativitás egyenesen elvárás, aminek azonban határt kell szabni, mert az érthetőségen belül kell maradnia. Egy fordítás tehát soha nem lehet öncélú, és a kreatív megoldásoknak minden esetben a jobb érthetőséget vagy a szöveg élvezetesebbé tételét kell szolgálniuk, azok a „túl kreatív” megoldások viszont kerülendők, amelyek inkább ártanak a szövegnek.

Pontos, hiteles, gördülékeny fordítást szeretne? Válassza az Afford tapasztalt szakembergárdáját, nem fog csalódni bennünk!

A fordítóirodák munkájának nagy részét olyan megbízások teszik ki, amikor valamelyik világnyelvre vagy arról magyarra kell lefordítani egy szöveget. Angolul, németül, spanyolul, franciául vagy kínaiul tudó fordítók ezért minden fordítóiroda stábjában megtalálhatók, de mi történik akkor, amikor jelentkezik egy ügyfél, aki például örményről tigrinyára szeretne átültetni egy jogi dokumentumot, használati utasítást vagy végrendeletet?

Nincs megoldhatatlan feladat

Minden feladatra megvan a megfelelő ember, csak meg kell találni. Az Afford fordítóiroda az elmúlt 20 év során több mint 2000 szabadúszó fordítóval került munkakapcsolatba, ezért nagyon ritkán áll elő olyan helyzet, hogy ne lenne legalább egy név az adatbázisban, akire rá lehetne bízni az adott nyelvpárt. Ha azonban mégsem akad olyan fordító, aki az örmény és a tigrinya nyelv használatában is naprakész volna, akkor sem esünk kétségbe, relézéssel ugyanis a legtöbb ilyen eset megoldható.

Mi az a relézés?

A relézés lényegében egy harmadik nyelv által történő közvetítést jelent két nyelv közti fordítás vagy tolmácsolás esetén. A harmadik nyelvet hívjuk vezérnyelvnek, ami ritka nyelvpárok esetén általában az angol. Tehát, ha a fordító nem tudja a forrásnyelvet lefordítani a célnyelvre, akkor lefordítja angolra. Egy másik fordító pedig az így készült angol fordítást ülteti át a célnyelvre. Az adatbázisunkban szereplő fordítók mintegy 150 nyelvre vállalnak fordítást, ezért ha másképp nem, relézéssel el tudjuk készíteni a fordítást.

A végső megoldás

Mivel jelenleg több mint 7000 beszélt nyelvet tartanak nyilván a Földön, természetesen így is megeshet, hogy nem sikerül felkutatni olyan embert, aki el tudja készíteni a kívánt fordítást. Ilyenkor nincs más megoldás, mint keresni az adott nyelvterületen egy fordítót, akinek a segítségével a relézést meg lehet oldani. Ilyen esetekben azonban óvatosnak kell lenni a kulturális különbségek miatt. A közel-keleti partnerekkel például az a tapasztalat, hogy bármit szívesen megígérnek, még olyasmit is, amit nem tudnak megcsinálni, ezért inkább irodákkal érdemes szerződni, és tőlük is ajánlatos bekérni az adott fordító szakmai önéletrajzát, mielőtt rábízzuk a munkát.

Ha fordításra van szükséged, fordulj az Affordhoz – bármilyen nyelvű szöveg fordítását vállaljuk szinte bármilyen nyelvre és nyelvváltozatra!

A mesterséges intelligencia már nem a spájzban van, hanem beült a nappaliba, és gyakorlatilag nem tudunk olyan helyre félrevonulni a lakásban, hogy ne találkozzon vele a tekintetünk. Az AI algoritmusok evolúciója kiválóan nyomon követhető az interneten mindenki számára elérhető fordítóprogramok fejlődésén. Amikor a Google Fordító 2006-ban elindult, évekig csak gúnyolódtak suta, magyartalan megoldásain, szinte a rossz fordítás szinonimájává vált a neve, mostanra azonban ez már rég a múlté. A Google Fordító, a DeepL és a többi gépi fordítóprogram ma már olyan szinten van, hogy joggal merülhet fel a kérdés: szükség van még egyáltalán emberi fordítókra?

Aki dolgozik, az hibázik is, tartja a mondás. Ez minden szakmára igaz, bármilyen tevékenységbe csúszhat hiba, vannak azonban olyan területek, ahol az élet sokkal jobban „bünteti” a hibát, mint máshol.

Ha a szoftvercégek piaci részesedéshez szeretnének jutni, érdemes a célpiacra lokalizálni szoftvereiket. A honosítás ma már nem lehetőség, hanem elvárás.

Cikkünkben áttekintjük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha idegen nyelv(ek)re szeretnénk fordíttatni.